Merida and Uxmal

 (text in ENG, HUN)

  Meridába december 3O-án érkeztünk, az év utolsó előtti napján. Már késő délután volt, mire a hotelbe becsekkoltunk, ezért egy kis pihenés után elsétáltunk vacsorázni, és a nap már véget is ért. Másnap kicsit izgultunk, hogy nyitva lesz-e Uxmal, mivel szilveszter volt. Szerencsére nyitva volt még ezen a napon is, és mi Meridából kb. 1 óra alatt le is értünk. Ide is már kora délelőtt megérkeztünk, ezért még volt parkolóhelyünk is, és a jegyeket is gyorsan meg tudtuk venni. (Itt hála istennek már a két jegyet két, egymás melletti ablaknál árulták, ezért gyorsabban is ment a vásárlás.)

Iguana sunbathing in Uxmal

  Uxmal nekem személy szerint jobban tetszett, mint Chichen Itza. Először is a sok iguána miatt, ami a félsziget jellegzetes állata, de Chichen Itzan egyet sem láttunk. (Tulumban is hemzsegnek egyébként.) Bár turisták itt is sokan voltak, mégsem érezte az ember olyan zsúfoltnak, talán a hely nagysága és a szuvernír árusok hiánya miatt. Nekem az épületek is érdekesebbnek tűntek, itt sok díszítés marad meg az épületeken, jól láthatóak voltak a maja jellegzetes, fordított V alakú kapui is... egészében véve, érdekesebb volt, mint Chichen Itza.

Motmot in Uxmal

 Ahogy belépünk, az első, ami a szemünkbe ötlik, itt is a fő piramis, a Varázsló piramisa. Érdekes, hogy ugyanaz a maja nép építette Uxmalt is, míg Chichen Itzaban a piramis lépcsőzetes alakú, itt szépen legömbölyített. A piramis melletti kis ligetben nagy ritkaságot láttunk: egy fekete torkú motmotot. Ez a madár szinte minden képeslapon szerepel erre felé és nem véletlenül - bár a Yucatán félsziget dzsungeleiben vannak paradicsommadarak, papagájok, kolibrik, tukánok és még sok-sok más, színes madár, a motmot sem törpül el mellettük. A motmot legkönnyebben a farktolláról ismerhető fel, ami olyan mint egy evező. A madár türkizkék és emeraldzöld színekben pompázik, igazán gyönyörű látvány volt.


Motives on the wall

   Amint szem elől tévesztettük a motmotot, most már tényleg a romokra figyeltünk. Uxmal legalább akkora kiterjedésűnek tűnt, mint Chichen Itza. Nekem a legjobban az ún. apácazárda épületcsoport tetszett: ez egy négyzet alakban körbefutó épület. Az épületek homlokzatain szépen megmaradt motívumok díszítik. Az apácazárdán és a fő piramison kívül természetesen itt is volt labdajáték-pálya. Ezektől az épületektől kicsit elkülönítve van az ún. Kormányzó palotája, ahol a maja király lakott régen, állítólag. Az tény, hogy erről a dombra épített épületről szép kilátás nyílt a fő piramisra és a környező dzsungelre.

  Uxmalban rettenetes meleg volt, 3O fok felett lehetett a hőmérséklet, ezért az úton vissza Merida felé betértünk egy "helyi" cenotéba megmártózni. Tényleg helyi volt, ugyanis semmi nem volt kiépítve, egy jó 1O perces zötyögés után eljutottunk a cenotéhez. Egy odavezető lépcsőn és egy kis öltözőhelyiségen kívül semmiféle "civilizáció" nem látszott, és bár a víz kicsit piszkos volt, nagyon jó hangulata volt a helynek. Egy rövid fürdőzés után visszatértünk Meridába a szilvesztert eltölteni. Mivel a legtöbb étterem partit rendezett (előzetes foglalással), egy amerikai családi étteremben köttünk ki, az éjfélt pedig csendes videonézéssel vártuk.

New Year`s cheers at Chili`s

   Másnap, újév napján indultunk vissza, és már az év első napján egy kis kalandba keveredtünk - a gép ugyanis kb. 1 órányi repülés után valami zajt hallatott (mintha nekiütköztünk volna valaminek), majd kb. 1O perc múlva szólt a pilóta, hogy visszatérünk Meridába biztonsági okokból. Mivel nem süllyedtünk vagy mentünk "féloldalasan", én nem gondoltam, hogy nagyobb baj lenne (csak az bosszantott, hogy direkt egy reggeli gépre szálltunk, és tessék, nem lesz időnk pihenni otthon), a mögöttünk ülő lány viszont elkezdett bepánikolni (érsd üvöltött, mint a fába szorult féreg), hogy ő látta, hogy kigyulladt a szárny és kifolyt a kerozin és mind itt fogunk meghalni! Ez a bömbölés egész úton visszafelé tartott, úgyhogy rányomta a bélyegét a visszaút hangulatára. A leszállás után nem sokkal bejelentették, hogy a motort nem lehet megjavítani, meg kell várnunk, amíg egy másik gépet küldenek. Merida egy viszonylag kis reptér, úgyhogy tennivaló sem igen volt, de a 4 órás várakozást valahogy kihúztuk. Végre délután 5 körül megjött a gépünk, és hazarepülhettünk. A légitársaság viszont korrekt volt annyiból, hogy a hazafelé úton ingyen kaptunk üdítőt, szendvicset, vagy amit akartunk (mivel a fapadoson ezért fizetni kellene). Sajnos így is este 9 körül értünk haza, a végén az egész nap elment a hazatérésre, pedig jó esetben az út 2 óra lenne csak. Lényeg a lényeg, hogy e kis kaland után épségben megérkeztünk és másnap már kezdhettük is az új évet a cégnél.

További képekért kattints ide! →Uxmal

  We arrived to Merida the 30th of December. By the time we arrived, it was already late in the afternoon, so by the time checked-in the hotel, all we did that day was walking to a nearby restaurant to haver dinner. The next day, we were a little nervous if the ruins of Uxmal would be open as it was New Year's Eve. Fortunately, it was still open to this day, and we took the road from Merida to Uxmal in about an hour. We arrived early in the morning, so there was a parking space, and we were able to buy our tickets quickly. (Here, thank God, the windows for the two tickets were side by side, so we didn`t have to line up twice.) 

Iguana in Uxmal

  I personally preferred Uxmal to Chichen Itza. First, because of the many iguanas, which are the typical animal of the peninsula, although we did not see one in Chichen Itza. Although there were many tourists here, too, it didn`t feel so crowded, maybe because of the size of the place and the lack of souvenir vendors. I also liked the buildings with their many decorations that remained (or were renovated) nicely. On the whole, to me it was more interesting than Chichen Itza.
 



As we entered, the first thing met our eyes was the main pyramid, or the the Pyramid of the Wizard, as they call it. It is interesting that the same Mayan people built both Uxmal and Chichen Itza but the  shape of these two pyramids are totally different. In the bush next to the pyramid we saw a great rarity: a motmot. This bird is on almost every postcard here, and not by accident - next to the hummingbirds, parrots, touchans, motmot is one of the many beautiful colorful birds of the jungles of the Yucatan. The easiest way to recognize a motmot is to look at its racket-shaped tail feather. The bird is turquoise and orange and emerald green, all in one, it is beautiful.


  As soon as we lost sight of the motmot, we went back to observe the ruins. Uxmal is at least as big as Chichen Itza. For me, the one I liked the best was the so called "Nunnery" - it is a square-shaped building surrounding a huge open space. All on the surrounding buildings you can see well-preserved (or renovated) motifs. Addition to the "Nunnery" and the main pyramid, there was ballgame court here as well. A bit separate from these buildings is the so-called Governor's Palace where the king had lived in the Mayan era. As the building was built on a hill, there was a great view to the main pyramid and the surrounding jungle.

view from the hill at the Governor`s Palace

Cooling down in the cenote

  There was awfully hot in Uxmal, so on the way back to Merida we stopped by at a "local" cenote. It was really local, because there was not much "civilization" around this cenote. (Was much different as Ik-Il.) After we got to the cenote, there was only a small changing room and stairs to the cenote, but nothing else that would have been "artificial". Although the water was a little dirty, it was a very good atmosphere around. After refreshing in the cenote, we returned to Merida to spend New Year's Eve. Since in most restaurants there were only organized parties (with prior reservation), we ended up in an American family restaurant, and spent the time until midnight with some movies in the hotel room. It was a calm but nice New Year`s. 

 

  The next day, we went back to Mexico City. Or at least tried, as on the first day of the new year we had a little adventure. After about an hour on the plane, we suddenly heard a noise (as if the plane had hit something), and then some 10 minutes later, the pilot said that we had to return to Merida due to security reasons. I did not think there was any bigger problem (was annoyed though that we were not able to get back to the city in time), but a girl sitting behind me began to panic - she screamed, and cried saying she had seen that the engine caught fire and spilled kerosene and we were all going to die! This lasted all the way back to the Merida airport, so you can imagine the atmosphere on the plane on the way back. Shortly after the landing we were announced that the engine couldn`t not be repaired, we had to wait until another plane to be sent. Merida is a relatively small airport, so I did not much to do, but somehow finally spent the four-hour wait. Finally our flight arrived around 5 pm and could go home. The airline was fair, as on this flight we got free soft drinks, and sandwiches. Unfortunately, we spent almost all day in the airport and/or in the plane, and was already around 9 pm by the time we got home. But finally we got home safe and sound after this little adventure, and we could get back to normal life the next day.

For more picuters, click here! →Uxmal