Tuesday, October 4, 2011

Guanajuato

  A hétvégét Guanajuatoban töltöttük, ebben a festői koloniális városkában, kb. 35O km-re a fővárostól. Guanajuato lakossága kb. 154 ezer fő, és a Világörökséggé nyilvánított történelmi belvárosán kívül az ezüstbányáiról híres. A városka egy völgyben fekszik, az ezüsttel és más ásványokkal teli hegyekkel körülvéve. A bányák tulajdonosai gyönyörű épületekkel és templomokkal építették be a várost, mely ma a Világörökség részét képviseli. Maga a történelmi belváros a szűk, kanyargós utcáival, zölddel teli tereivel nagyon hasonlít Velencéhez vagy Dubrovnikhoz. Ami viszont páratlan a világon, az a földalatti utcahálózat: a völgyben való elhelyezkedése miatt a város forgalmát úgy oldották meg, hogy a régi bányautakból, folyómedrekből alakították ki a 19. században a mai utcarendszert. Így a felszínen nincsenek lámpák, nem kell aggódni az autóktól, a turista nyugodtan elmerülhet a környező épületek szépségében.
   Egy tipikus mexikói hotelban szálltunk meg, a Hotel Dionisioban. A hotel inkább egy nagyobb ház, kb. 6-8 szobája lehet. Viszont minden szoba külön koncepcióval, külön motívumokkal volt feldíszítve a legapróbb részletekig - mi a "Nap és Hold" szobában laktunk, ahol a kulcstartótól kezdve a kézzel faragott ajtón és bútorokon át a csempéig és ablakokig mindenhol a Hold és Nap motívumát lehetett felfedezni. Nagyon kedves kis szoba volt, a kilátás pedig gyönyörű volt - egy kicsit a domboldalban van a hotel, ezért gyönyörű kilátás nyílik a belvárosra.

  A belvárosban csak gyalog lehet közlekedni!!! Persze, autók is járnak, de az egyirányú utcák és a földalatti utak miatt hacsak nem odavalósi az ember, hihetetlenül nehéz eligazodni. (Mi egy órát keringtünk, csak hogy megtaláljuk a hotelt - mivel a szálloda olyan szűk utcában van, hogy csak gyalog lehet közlekedni, az utcanév nincs rajta a térképen.) Gyalog viszont a belvárosi részt könnyedén körbe lehet sétálni. A szűk utcácskák, amik leginkább szökőkúttal díszített terekbe torkollanak, nagyon hangulatosak - ezek közül is a "Callejón del Beso" (Csókok utcája) a leghíresebb, ahol a szűkebb helyeken csak 68 cm "széles" az utca. A legenda szerint két titkos szerető tragikus halált halt, mert rajtakapták őket itt csókolózni a szemközi erkélyekről.
  Mivel délután érkeztünk, nem volt időnk múzeumokba menni, de a színházakon és templomokon kívül sok érdekes múzeum is található itt - egyik közülük a múmia múzeum, ahol több, mint száz mumifikálódott testet állítottak ki. A múmiák mindenféle konzerválás nélkül, a száraz időjárás és a földben való ásványi anyagok hatására mumifikálódtak a környező temetőkben. Egy európainak morbidnak tűnhet egy ilyen múzeum, de a mexikóiakanak természetes - a legtöbb szuvenírboltban árulnak színes koponyákat, csontvázakat. A mexikóiak a halottak napján ugyanis a holt lelkeket műanyagből, papírból, drótból készült csontvázakkal és koponyákkal várják.

  Vasárnap délelőtt, a visszautazásunk előtt még ellátogattunk Valencianaba, kb. 5 km-re a centrumtól. Valenciana egy ezüstbányából és egy díszes templomból áll. Az ezüstbányát 174O-ben nyitották meg, akkoriban egy földesúr birtokában volt. Mára a bánya már turistalátványosság, bár a környékről még bányásznak ezüstöt.

Night view from the hotel
The underground streets
Houses built over the underground street
Callejón del Beso



Callejón del Beso
A főcímre kattintva láthattok több képet. 

今週末はグアナファトで過ごしました。世界遺産に登録されているこのコロニアル都市は首都から約350kmにあり、車で3~4時間掛かります。町の人口は約15万人で、可愛らしい町並みの他、銀山で有名な所です。昔から銀山で盛んになった町は山々に囲まれた谷で細くてぐにゃぐにゃした道沿いに色とりどりの建物や教会でいっぱいです。細い道はイタリアのヴェネツィアやクロアチアのドゥブロヴニクに似ていますが、赤や黄色や青い建物はメキシコらしいです。そして、町のもっともユニークな特徴は地下道です。谷に位置していることから、交通を緩和するため、19世紀ごろ、昔の坑道や河川流域を使用し、道路が作ったそうです。そのため、現在、地上は信号も交通もほとんどなく、歴史的中心地をゆっくりと散歩できる街になっています。

我々はHotel Dionisioという、メキシコらしいホテルに泊まりました。山の中腹にあるホテルから景色がすばらしく、ホテルもとても可愛かったです。ホテルというより、大き目の家のようで、部屋の数も少なく、スタッフもとっても親切でした。すべての部屋は別々のモチ-ブで飾られ、私たちは「太陽と月」の部屋に泊まりました。キーチェーンを始め、手彫りのドアや家具、タイルと窓すべてに太陽と月のモチーブがありました。

町の中は車より歩いたほうがずっと簡単で早いです。一方通行の道と地下道のせいで現地人でなければ迷うだけですから、散歩をお勧めします。ところで、歴史的中心地は歩いても簡単に廻れるし、タクシーも安いです。私たちは午後着いたので入れませんでしたが、教会や劇場以外に博物館も数多いです。その中でももっとも面白そうなのはミイラ博物館です。近くの墓地から集められた100体以上のミイラが提示されています。エジプトのミイラと違い、これらは特別に処理されず、乾燥した気候と山々のミネラルでミイラ化されたそうです。ミイラ博物館と聞いてゾッとするかもしれませんが、メキシコではミイラやドクロ、骸骨は日常的なものです。11月2日の死者の日に死から戻ってくる魂を、紙やワイヤーで作られたドクロや骸骨で飾られた部屋でお迎えするそうです。お土産としても色とりどりのドクロや飴骸骨などは有名です。

日曜日の午前中に、中心地から約5キロにあるヴァレンシアーナという所を訪ねました。ヴァレンシアーナには銀山と銀の富で建てられた教会が有名です。我々が訪ねた銀山は1740年に開かれ、現在は閉まっていますが、銀の生産は現在も続いているそうです。

上のタイトルにクリックすると、他の写真も見れます。
Window in our room

Our room

Handcrafted door























































































































































No comments:

Post a Comment