Monday, July 16, 2012

Weekend leisure in Mexico 2 - Parque National Desierto de los Leones

 (text in ENG, HUN)
Many waterfalls on the way
  This weekend we went "hiking" again. (Only in quotations, because we really just walked around in the woods for a few hours.) This time to the Parque National de los Leones - this park is just before La Marquesa, about 10 minutes from our home (Santa Fe) by car. On one side of the National Park you can find a nice carmelita monastery from the 17th century with a nice garden and huge fir trees; the rest of the park is a huge forest with many waterfalls, brooks and moss, moss, moss everywhere! The park itself is 1867 hectares. Not only huge, but also the oldest reserved biosphere in Mexico! The forest was declared reserved in 1876 and became a national park in 1917.
Moss, moss, moss

  Although it was cold that day (17C/62F, plus rain), there were many people in the park - bbq-ing, hiking, running, mountain biking... We first went to find a brook as our dog loves water. And indeed, despite of the cold weather he jumped into the water in the first minute! Fortunately the brook was only about ankle-deep, so even our short-legged Welsh Corgi could play around in the water. We only strolled a small part in the forest, but we saw a lot of (natural and artificial) waterfalls along the brooke, the stones and trees covered with moss...it was beautiful! Along the road we saw many other trails and there are many bbq places, benches along the road, so both the active and not that active people can find something here to have fun.
Zorro crossing the brook
 For more pictures, click on the link here! → Desierto de los Leones
 
One of the many brooks in the park
  A hétvégén ismét kutyáztunk. Bár az idő elég rossz volt (17 fok, hébe-hóba eső - nekem ne panaszkodjon mindenki, hogy otthon 4O fok van!!!), elmentünk megint hegyet mászni. A Parque National Desierto de los Leones La Marquesa előtt van, tőlünk, Santa Fétól kb. 1O percre kocsival. A park egyik részén található egy 17. századi karmelita kolostor szépen rendberakott kerttel, a park nagy része azonban erdő. Az egész nemzeti park 1867(!) hektár. A parkot már 1876-ban védetté nyilvánították (a rengeteg forrás és patak miatt), ezzel ez az ország legrégebbi védetté nyilvánított bioszférája. 1917-ben nyilvánították nemzeti parkká.
 Annak ellenére, hogy a hétvége hideg volt, rengeteg ember volt a parkban, futottak, bicikliztek, vagy csak sütögettek (sok helyen ki vannak rakva barbeque helyek, ahol lehet húst sütni, leülni, eszegetni). 

 Mi először egy patakhoz mentünk, ahová a jéghideg víz ellenére Zorro kutyánk rögtön bele is vetette magát. Szerencsére, a patak igazi hegyi patak, alig bokági érő, ezért a mi rövid lábú welsh corgink is nyugodtan tudott tapicskolni. Mivel hideg is volt és nem voltunk igazán hegymászáshoz öltözve, csak pár órát sétáltunk az erdőben a patak mentén. Mi csak egy kis részét jártuk be az erdőnek, de már az autóútról is lehetett látni, hogy rengeteg ösvény van, az út mentén pedig sok sütögető hely is fel van állítva - így aztán mind a lustább, mind az aktívabb emberek megtalálhatják a maguknak megfelelő elfoglaltságot itt. 
Zorro (and a newcomer friend) in the water
  Az úton hazafelé be akartunk térni a templomba és a körülötte levő parkba, de a kutya olyan sáros lett a sok lubickolás és rohangálás után, hogy ez alkalommal inkább kihagytuk. Majd legközelebb, remélhetőleg egy melegebb és szárazabb időben!
Many many moss covered stones, trees on the way

Another waterfall
Több képért kattints ide! → Desierto de los Leones

No comments:

Post a Comment